Hogyan takarítsunk meg költséget a bányászattal érintett terület régészeti érintettsége esetén? - Dr. Jean Kornél, Végh Viktor

2018.11.22

A külfejtéses bányászattal foglalkozó bányavállalkozók körében sajnos jól ismert probléma a gyakorlatból, amikor a bányaüzem területén nyilvántartott régészeti lelőhely található, azonban a bányászat korai stádiumára tekintettel még nem ismert annak pontos lehatárolása, illetve jelentősége, nehezítve a helyzetet még azzal is, hogy az ilyen területek jellemzően termőföld művelési ágban vannak nyilvántartva és hasznosítva.

Termőföldet bányászati célra igénybe venni kizárólag az ingatlanügyi hatóságnak a műszaki üzemi terv jóváhagyását megelőző, önálló eljárásában hozott hozzájárulása esetén, az abban írt feltételekkel lehetséges.

A bányászati célra történő hasznosítás esetén a termőföld első igénybevétele többnyire a humuszréteg eltávolítását jelenti.

Ha a kérdéses bővítési terület nyilvántartott régészeti lelőhelynek minősül, ezt a folyamatot csak régészeti megfigyelés keretében lehet elvégezni. Amennyiben a régészeti megfigyelés alapján az nyer megállapítást, hogy a terület nem régészeti érintettségű, ezt követően kezdődhet csak meg rajta a külfejtéses bányászati tevékenység, ellenkező esetben a jelentős költségekkel együtt járó megelőző régészeti feltárás elvégeztetése az előfeltétele a későbbi bányászati hasznosításnak.

Ahhoz azonban, hogy a megelőző feltárás szükségessége megállapítható legyen, nem szükségszerű azonban, hogy a jelentős mértékű földvédelmi járulék fizetési kötelezettséggel járó végleges más célú hasznosítás kerüljön engedélyezésre.

A termőföld védelméről szóló törvény ugyanis nem tiltja, hogy ilyen esetben először csak időleges más célú hasznosítás iránti kérelmet terjesszen elő a bányavállalkozó, amely alapján a termőföld igénybevételét megkezdheti, majd a régészeti megfigyelés eredményétől függően jogosult akár a végleges más célú hasznosítás iránti kérelmet is előterjeszteni ugyanarra a területre.

Az eljárás jár ugyan némi többlet adminisztrációval, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a módszer jóval gazdaságosabb a bányavállalkozó számára.

Időleges más célú hasznosítás esetén ugyanis első évben az igénybevett termőföld minőségi osztályától függetlenül (!), az AK érték ezerszeresét, de minimum 20.000,- Ft-ot kell ugyanis csak megfizetnie az igénybevevőnek.

Ezzel szemben, ha eleve a végleges más célú hasznosítás kerülne engedélyezésre, majd a régészeti érintettségre tekintettel a bányavállalkozó inkább a termőföld újrahasznosításáról döntene, a földvédelmi járulék összegének a törvény szerint az eredeti állapot helyreállítására tekintettel visszaigényelhető 50%-a ennél jóval magasabb összeget tenne ki.

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal

Végh Viktor
Wienerberger zRt.