Földforgalmi törvény módosítása - Dr. Jean Kornél

2019.02.06

2018. november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt, vagy ahogy a köznyelv hivatkozik rá, a Földforgalmi törvényt módosította. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény 2019. január 11-én lép hatályba.

Tekintettel arra, hogy a külfejtéses bányaművelés területi igénye túlnyomó részben termőföldeket is érint, a törvénymódosítás közvetve, vagy közvetlenül de érintheti a bányavállalkozások mindennapjait is.

A jelen cikk célja a törvénymódosítással érintett legfontosabb változások rövid, lényegre törő ismertetése.

A módosítás megreformálta az állattartót megillető elővásárlási (előhaszonbérleti) jogosultságot abban tekintetben, hogy az így megszerezhető földek művelési ága igazodjon a tartott állatok takarmányszükségletének formájához. Elsősorban legeltetéses állatfajok esetében rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld szerezhető így meg, míg az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója akkor szerezhessen ezen a jogcímen fennálló elővásárlási jogával szántó művelési ágban nyilvántartott területet, ha egyidejűleg takarmányvállalkozásnak is minősül. További változás, hogy az eddig 1 év helyett már 3 éve működő állattartó telep üzemeltetését kell igazolnia az elővásárlási és előhaszonbérleti jog jogosultjának.

A módosítás értelmében a jövőben a helyi földbizottság feladatait az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán, és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara területi szervei látják el a jövőben.

A módosítás kiegészíti a Földforgalmi törvényt azzal, hogy meghatározza azokat a birtokpolitikai prioritásokat, amelyeknek az adásvételi szerződéseknek meg kell felelniük. Ilyen általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdek a birtokviszonyok átláthatósága, a spekulatív földszerzések megelőzése vagy a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése.

A módosítás tételesen meghatározza továbbá azokat a szempontokat is, amelyeket az engedélyezés során figyelembe kell venni az adásvételi szerződés és az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának értékelésénél.

Figyelembe kell venni például azt, hogy:

  • a vevőnek, illetve elővásárlásra jogosultnak és közeli hozzátartozójának tulajdonában, használatában a föld fekvése szerinti településen és annak 20 km-es körzetében mennyi és milyen minőségű föld található.
  • a vevő, illetve elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződést megelőző 5 évben tett-e a föld fekvése szerinti településen (vagy annak 20 km-es körzetében) található földre elővásárlóként elfogadó nyilatkozatot, de a jogügylet a szerződésszegése miatt nem ment teljesedésbe.
  • a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos ok nélkül ne haladja meg a módosításban meghatározott értéket. Ez az érték erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képessége.

Változik a jogorvoslat rendje, mely szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatért a bírósághoz lehet fordulni, amely azonban a közigazgatási perben a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárás lefolytatására van lehetőség.

További lényeges változás, hogy megszűnik a feles bérlet és a részesművelés jogcímen való földhasználat lehetősége. A módosítás hatályba lépését követően új feles bérleti és részesművelési szerződés már nem köthető, illetve az ilyen szerződések időbeli hatályát meghosszabbítani sem lehet. A módosítás hatálybalépése előtt, azaz 2019. január 10. napjáig kötött feles bérleti, valamint részes művelési megállapodások 2028. december 31. napjával törvény erejénél fogva megszűnnek.

A módosítás új alapokra helyezi a földforgalmi korlátozások betartásának ellenőrzését, valamint a földforgalmi korlátozások, illetve szerzési feltételek megszegése miatti jogkövetkezményeket. Összességében elmondható, hogy az új előírások szigorítják a szerzési feltételként előírt vállalások teljesítésének ellenőrzését, illetve a mulasztás miatti jogkövetkezményeket.

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során jogszerűtlen állapotot észlel, akkor első lépésként felhívja a tulajdonos (földhasználó) figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.

Amennyiben a bírság kiszabása ellenére a földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, akkor adásvételi szerződés esetén új jogkövetkezményi elemként a módosítás a törvény erejénél fogva vételi jogot alapít az érintett földrészletre. Ezt azt jelenti, hogy lényegében a csalárd módon megszerzett tulajdon megtartására már nem lesz lehetőség.

A vételi jog érvényesíthetősége a jegyzékben szereplő és a kamara által támogatott személyt az akkor fennálló elővásárlási ranghelyük alapján, majd ezt követően az államot illeti meg. A több, azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult közül a mezőgazdasági igazgatási szerv sorsolással állapítja meg a jogosultak sorrendjét. Ezt követően a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívja a jogosultak közül az első ranghelyen álló személyt a vételi jogának gyakorlására, akinek az értesítéstől számított 60 napos jogvesztő határideje van nyilatkoznia. További jogosultak hiányában végső soron az állam gyakorolhatja az érintett föld vonatkozásában a vételi jogot.

A jogosult a vételi jogát az eredeti szerződésben meghatározott vételáron gyakorolhatja. A módosítás javaslatának indokolása kiemeli, hogy az időközi földár emelkedés megtérítése azért nem indokolt, mert ha nem történt volna jogszabálysértés, akkor adott az eredeti tulajdonos nem is szerezhette volna meg a föld tulajdonjogát, és vélelmezni kell, hogy a vételi jog jogosultja szerezte volna meg a föld tulajdonát az eredeti szerződési feltételek szerint.

A cikkünk melléklete az a jogszabálytükör, amely segítségével reményeink szerint könnyen összehasonlíthatóvá válik a módosítás hatályba lépését megelőző szabályozói környezet a jelenleg hatályossal.

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal