A törölt bányászati jog utóélete 1. rész - Dr. Jean Kornél

2019.04.12

A bányászatról szóló törvényben meghatározott esetekben a bányavállalkozó bányászati jogát a bányafelügyelet törli, amennyiben az nem tesz eleget bizonyos, a Bt.-ben előírt kötelezettségeinek. A konkrét bányászati jog törlése azonban nem egyenértékű a bányatelekben megnyilvánuló általános bányászati jog, mint vagyoni értékű jog törlésével. Több részből álló cikksorozatunk azokba a szabályrendszerekbe kíván betekintést engedi, amelyek a bányászati jog utóéletével kapcsolatos részletszabályokat tartalmazzák.

Függetlenül attól, hogy a bányavállalkozó bányászati joga törlésre kerül, a megállapított bányatelek és azon a bányászati jog fennmarad, amely új jogosultjának a kijelölése kétféleképpen történhet. A bányászati jogra vagy a Magyar Állam jelenti be az igényét a bányászati jogra, vagy a bányafelügyelet pályáztatás útján, rendszeres időközönként kíséreli meg értékesíteni.

A bányafelügyeletnek a törléssel érintett bányászati jogot illetően minden esetben meg kell keresnie a Magyar Állam tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-t abból a célból, hogy az igényt jelenthessen be a bányászati jogra.

Mivel azonban a MNV Zrt. nem bányavállalkozás, joggal merülhet fel a kérdés, hogy a bányászati jogot, mint személyhez fűződő jogot milyen módon képes ez a szervezet annak megszerzését követően hasznosítani?

A nemzeti vagyon az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon összessége. A nemzeti vagyon részét képezi az államot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít. A bányászati jog a bányatelekhez kapcsolódó, forgalomképes vagyoni értékű jog.

A bányászati jog, mint állami vagyon kezelése és elidegenítése tekintetében a jogszabályok nem állapítanak meg speciális rendelkezéseket, így az alábbiakban az állami vagyon átengedésére, átruházására vonatkozó általános szabályok kerülnek ismertetésre.

Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

Az állami vagyont közvetlenül értékesíteni az alábbi módokon lehet:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,

b) nyilvános árverésen, ideértve az elektronikus árverést is (a továbbiakban az a) és b) pont együtt: versenyeztetés),

c) kivételesen versenyeztetés nélkül.

Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie.

A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles minden esetben közzétenni hivatalos honlapján, valamint országosan és a vagyontárgy megtekintésének helyén megjelentetni oly módon, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

Nyilvános a pályázat, ha

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható;

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

Ha a kiíró - megfelelő határidők kitűzésével - az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül.

Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen, indokolt esetben kerülhet sor, így különösen akkor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, vagy a korábbi nyilvános pályázat - érdeklődés hiányában - két alkalommal eredménytelenül zárult.

Zártkörű pályázat esetén a kiíró köteles egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a részletes pályázati kiírás megküldésével - legalább három, egymástól független érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvánosságra hozni.

A pályázati felhívás tartalmát jogszabály határozza meg. A kiíró a pályázati kiírásban akár azt is előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.

A kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő letelte előtt visszavonni. A pályázati felhívásban foglalt feltételek csak kivételesen, indokolt esetben módosíthatók.

Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott bányászati jog tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot. Az árverést mindaddig folytatni kell, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

A versenyeztetést az alábbi esetekben lehet mellőzni:

  • állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
  • kis értékű - az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő - vagyontárgy értékesítése esetén;
  • ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.

A versenyeztetés nélküli értékesítés kivételes értékesítési eljárás, amelynek során a tulajdonosi joggyakorló vagy az általa az értékesítéssel megbízott személy az állami vagyonba tartozó vagyontárgyat - törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára idegeníti el.

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal