Cikksorozatunk előző részében a törölt bányászati jog Magyar Állam által történő megszerzését követő értékesítésének szabályait igyekeztünk ismertetni. A cikksorozat következő részében azokat a szabályokat vesszük górcső alá, amelyek arra az esetre vonatkoznak, amikor a Magyar Állam nem kíván élni előjogával és a bányafelügyelet pályáztatás útján...

A bányászatról szóló törvényben meghatározott esetekben a bányavállalkozó bányászati jogát a bányafelügyelet törli, amennyiben az nem tesz eleget bizonyos, a Bt.-ben előírt kötelezettségeinek. A konkrét bányászati jog törlése azonban nem egyenértékű a bányatelekben megnyilvánuló általános bányászati jog, mint vagyoni értékű jog törlésével. Több...

2018. november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt, vagy ahogy a köznyelv hivatkozik rá, a Földforgalmi törvényt módosította. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018....

A külfejtéses bányászattal foglalkozó bányavállalkozók körében sajnos jól ismert probléma a gyakorlatból, amikor a bányaüzem területén nyilvántartott régészeti lelőhely található, azonban a bányászat korai stádiumára tekintettel még nem ismert annak pontos lehatárolása, illetve jelentősége, nehezítve a helyzetet még azzal is, hogy az ilyen...

A külszíni bányászattal foglalkozó bányavállalkozások napi működése során gyakran felmerülő probléma, hogy a már meglévő bányaüzem területén a műre való ásványi nyersanyagvagyon kimerült és a bányaüzem bővítése csak a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld (továbbiakban: termőföld) igénybevételével...

A kérdés gyakorlati jelentőségét az adhatja, ha a bányavállalkozó a végleges (bányászati) más célú hasznosítási engedélye alapján olyan időpontban szeretné a humuszolási munkálatokat elvégezni, amikor még nem rendelkezik a hatóság által véglegesen jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel.