Újabb áttörés küszöbén a hazai bányászatban - Dr. Jean Kornél

2017.12.15

Már 2016. június 16-án, a Kasó Attila miniszteri biztos részvételével zajló konferencián és kerekasztal beszélgetésen megfogalmazódott a szakemberek számára az ásványi anyagok mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségének a jelentősége.

Csak, hogy egy szemléletes példát említsünk az ott elhangzottak közül, "a hazai termőföldekre évente 1 - 1,5 millió tonna mészkő- és dolomitőrlemény, illetve murva lenne szükséges".

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017 novemberében arról számolt be a Franciaország és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével közösen szervezett, Magyarország részvételével zajlott Bonni klímakonferencia kapcsán, hogy egyre népszerűbbé válnak a nagyvilágban a természetkímélő mezőgazdasági módszerek, amelyek jelentős mértékben járulhatnak hozzá a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez.

A miniszter a konferencia kertében részt vett az úgynevezett négy ezrelék kezdeményezés tanácskozásán is, ahol többek között elhangzott az a francia kezdeményezés is, mely szerint a cél "a föld széntartalmának évi négy ezrelékes növelése, ami a termőföld szervesanyag-tartalmának növelését jelenti" és amelyet talajjavító hatású növénytermesztési eljárásokkal lehet elősegíteni.

A karbontartalom utánpótlására ugyanakkor például a széntartalmú meddő anyagok is alkalmasak lehetnek, amelyek pedig akár jelenleg is nagy mennyiségben rendelkezésre álló bányászati melléktermékek.

Amellett, hogy a klímavédelmi vállalások teljesítése érdekében ezek nyilván fontos célkitűzések, a termőföld termőképességének a helyreállításához, a talajerő javításához használható bányászati fő- és melléktermékek jelentősége véleményünk szerint még nagyobb - lehetne.

Ezek a jellemzően nem-fémes ásványi nyersanyagok a magyar mezőgazdaság szempontjából megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak, azokból a szükséges termékek gazdaságosan előállíthatóak, kiválóan alkalmasak a talajerő pótlásra, természetes anyagok, amelyek termékként történő előállítása során lényegesen kisebb ökológiai lábnyom keletkezik, mint a talaj termőképességének a fokozását szolgáló mesterséges anyagok gyártása során, nem is beszélve a vegyszermentes növénytermesztés vitathatatlan előnyeiről.

Mindezek biztató kilátással, piaci nyitás lehetőségével kecsegtetnek számos hazai, kisebb, de akár nagyobb bányászati vállalkozás számára, akár itthon, de akár külföldön is.

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal