Egy érdekes ügy margójára, avagy a VET szerinti vezetékjog és a bányászati jog egymáshoz való viszonya - Dr. Jean Kornél

2018.07.12

A nemrég hatályba lépett Ákr. néha komoly kihívás elé állíthatja mind a hatóságokat, mind az ügyfeleket, közöttük jelesül a bányavállalkozókat is. Egy érdekes és tanulságos példán keresztül szeretnénk ezt szemléltetni, felhívva ezáltal a figyelmet az új közigazgatási jogi szabályrendszer lehetséges anomáliáira.

A tényállás szerint egy hálózati engedélyes az villamos energia termeléssel kapcsolatos beruházása részeként érdekében vezetéket kíván idegen ingatlanokon fektetni, amely érdekében vezetékjog megállapítását kezdeményezte az illetékes kormányhivatalnál.

A kérdéses (föld)vezeték nyomvonala bányaüzembe még nem tartozó, de bányatelekkel lefedett ingatlanokat is érint.

A VET és a vonatkozó jogszabályok a hálózati engedélyes vagy a meghatalmazásával eljáró tervező számára előkészítő eljárás lefolytatását teszi kötelezővé, ennek során kell megkeresniük a vezeték nyomvonalával érintett ingatlanok tulajdonosait, nyilatkozattétel céljából. A vonatkozó jogszabályhelyek személyi hatálya a vezetékjog alapítással érintett egyéb ügyfelekre, akiknek jogát, vagy jogos érdekét érintheti a tervezett vezetékjog alapítás, nem terjed ki, amely elsődleges hibalehetőség mind az előkészítő eljárást lefolytató, mind pedig a hatóság számára.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) mindennemű építési eljárásban kötelező ügyfél státust biztosít a tevékenységgel érintett bányászati jog jogosultak számára. Ez azonban különösen az előkészítő eljárásra kötelezett hálózati engedélyes számára, tevékenysége alapvetően eltérő jellege miatt egyáltalán nem ismert előírás.

Ugyanakkor, és ez a második komoly hibalehetőség, a vezetékjogi eljárásban, amely kérelemre indul, az új Ákr. értelmében nem is kell már az ügyfeleket az eljárás tényéről értesíteni. így amennyiben az előkészítő eljárásra kötelezett kérelmező elmulasztja a bányavállalkozó ügyfélként történő értesítését, az szerencsés esetben még a vezetékjogi ügyben hozott határozat közlésével, vagy nagy valószínűséggel már csak a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás során fog értesülni a vezetékjog megalapításról. Ez adott esetben felvetheti egyébként akár a vezetékjogot alapító hatósági eljárás során hozott döntés semmisségének a kérdését is.

További probléma, hogy a hatályos jogi környezetben az ásványvagyonvédelmi szempontokat a bányafelügyeletek, vagy a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat az eljárásban részt vevő még ha szeretnék sem tudják érvényesíteni, tekintettel, hogy szakhatóságként nem kell azokat bevonni.

A villamosipar sajátos érdekrendszert, prioritásokat jól ismerő engedélyező hatóság számára az ásványvagyon stratégia, a meglévő bányatelkek bányavállalkozók szempontjából kiemelt prioritást képező védelme nem szükségszerű, hogy ismert legyen, és a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizony általában nem is azok.

A jelen írásban vázolt probléma jellemzően a bányaüzemmel még nem érintett, későbbi időpontban esedékes bányászati tevékenységgel érintett ingatlanokat érinthet, ahol éppen ezért még nehezebb lehet az érdekérvényesítés során a bányavállalkozó közvetlen érdeksérelmére hivatkozni.

A vezetékjog alapításával kapcsolatban említést érdemel még a Bt. 26/C. § (3) bekezdése szerinti, a már megállapított bányatelek kivett hellyé nyilvánításával kapcsolatban a bányavállalkozót megillető kártalanítás jogintézménye is. Abban az esetben, ha a vezetékjogi ügyben, ügyfélként nem sikerül megakadályozni a bányatelken történő vezetékjog alapítást, ez az egyetlen olyan jogi lehetőség, amely során legalább a nyilvánvaló érdeksérelemmel felmerült kárainak a kompenzálását igényelheti az érintett bányavállalkozó, ha az hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóság és az egyéb közreműködők egyébként jogszerűen jártak el.

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal